Az ászok megmutatják, hogyan kell csinálni!
Nyilván ezt nem úgy kell érteni, hogy az edzés unaloműző vagy hobbi tevékenység, mert ezen a szinten ez egyszerűen ennél sokkal több. Nem egy program, hanem az életük szerves része - a közös edzés azonban már logisztikai okok miatt is felfogható különlegességnek, vagy szabadidős programnak.
Annak pedig nyilván jobb, mint a hétvégi romkocsmázás, szarzenére fesztiválozás és egyéb népszerű aktivitások, ráadásul anyagilag is jobban jön ki.
Mészi, Kathi Béla, Sántha Tomi és Szabó Zsolti: érdekes, hogy mindenki minimum két sportágban teljesített anno bajnoki szinten. Kivéve Mészit, aki csak fekvenyomó, igaz abban világklasszis egyrészt, másrészt bármikor agyonveri a többi hármat egy Shrek-hasonmásversenyen.
Az edzésprogram ilyenkor - ahelyett, hogy mindenki bőszen számolgatná, hogy melyik izomcsoport jön éppen az edzéstervében - kedv és mindent bele alapú, azaz egyfajta mókás kompromisszum, tehát nem vérremenő vitákkal dőlnek el a gyakorlatok, épp ellenkezőleg.
Egyedül a láb esik ki ilyenkor, mert abban lehet jelentős erőszint- és edzéstechnikai különbségek vannak. Például Sántha Tomi komoly combizom-szakadása után már sokkal precízebben, megfontoltabban és lassabban edz, úgyhogy nem megy bele semmilyen hülyeségbe, mert saját bevallása szerint nem akar megfelelni a jövőben sem a vezetéknevének, ráadásul készül is, úgyhogy nem kockáztat.
Alapvetőn szuperszett-alapon ment az edzés, a Cutler Miskolc Hardcore exkluzív, oldschool gépparkján. Volt itt minden: melltámaszos evező, lehúzás (nem pénzben), hátsó váll klasszikus Atlas peck-deck gépen, előreemelés franciarúddal ferde padon hason fekve (ott meg is vizsgálta Kathi Béla, van-e akkora Sántha Tomi válla, mint az ő feje), Smith-gépes mellről nyomás, Hoist ferde vállbólnyomó fordított beüléssel, kalapács bicepsz, stb.
A súlyok persze az óvatosság kedvéért maxon, néha még plusz nehezítéssel is, ennek ellenére az ismétlésszámok meglehetősen magasak voltak, 10 alatt sosem, de gyakran ki-mennyit-tud-csinálni-módszerrel egyfajta versengésben próbálták kideríteni, hogy tulajdonképpen ki is az erősebb, egymás kedves fikázása mellett.
Tény, hogy az erőszint külön-külön is rettenetes, még akkor is, ha mindenki túl van a fénykorán. De nem is a nyers erő számít, hanem a tudás és tapasztalat, amit emberöltőnyi idő alatt megszereztek.
Persze nincsenek metronómmal mérve a pihenőidők, mert mindig előjön valami jó sztori a múltból, amit már a kamera kedvéért is muszáj elmondani ilyenkor, pláne ezen a helyen, hiszen a magyar erősport újonnan nyílt szentélyében vagyunk, vagy legalábbis az erősportnak emléket állító gyűjteménynek otthont adó teremben.
Mindenkinek megvan a maga erőssége. Szerencsére ezúttal nem tudtuk meg, kinek a legszebb a lába papucsban, de pl. Mészi ötven kilós egykezes bicepszezése önmagáért beszélt, vagy Kathi Béla nézett ki legjobban a Hoist vállnyomó gépben.
A vállnyomón egyébként vetkőző sorozattal szívatták egymást: kellemetlen, de ha 1-3 közötti számban ordibálnak neked neves sporttársak, az ad némi késztetést, hogy megcsináld a sorozatot.
Pont nem lett jó a kép Mészi ötvenkilós egykezeséről, mert mozgó célpontnál kissé nagy a hibarátám fotózásban, de szerencsére a világ egyik legjobb bicepszgépe is megtalálható itt, amin Mészi rendesen át is szellemült.
Bélának a vállára kellett vigyázni a Smith-gépes nyomásnál, de stílszerűen bevállalta. Néha sajnos az élet kényszeríti az embert jobb technikára, de szóba került az a trükk, amit ízületvédelem szempontjából sokan nem ismernek: ha fájnak az ízületek, növelni kell a vízfogyasztást - neki ez bevált!
Sok gyakorlat, nagy volumen ment le összességében, pedig az első szuperszett-párosnál megemlítették halkan, hogy a hátuk már most kész van.
Volt-e edzés előtti formula? Volt, de edzés után formula is volt a terem alapító és szerepelni nem szerető Győző egyik kedvenc helyén, a Gorilla Burgernél, ahol nyilván nem tűntek tájidegennek a sportolóink, lévén akad némi külső hasonlóság a névadó fajhoz.
A végére rossz hír a Kathi Béla-ellentábornak: ugyan nem volt komoly versengés, de azért úgy néz ki a teljesített ismétlésekből, hogy ő bírta a legjobban. Csakúgy, mint a többiek - a korral elfelejtett gyengülni.